Kissárkány

Panni kiment a kertbe, megforgatta a virágját, és forogni kezdett vele a világ. Hirtelen a sárkányréten találta magát, ahol egy kissárkány sírdogált.
- Miért sírsz? – kérdezte Panni.
- Nem találom a szüleimet! – szipogta az állat.
- Nem találod? – csodálkozott Panni. – Hová mentek?
- Nem tudom – rázta a fejét a kissárkány. – Először apukám repült el valahová, de nem jött haza, így anyukám elindult, hogy megkeresse, de azóta őt sem láttam.
- Régen eltűntek? – folytatta a faggatózást Panni.
- Kétszer ment le a Nap, és kétszer kelt fel azóta – felelte a sárkány.
- Áhá, szóval két napja – mondta Panni. – Hát az elég hosszú idő. Nem tudod, hova mehettek?  - kérdezte a lány.
- Sajnos nem – rázta a fejét a sárkányfióka.
- Gondolkodj egy kicsit, miről beszélgettetek utoljára!
- A szülinapomról – mondta az állat. - Most leszek egyéves- húzta ki magát büszkén.
- És mit kértél? – kíváncsiskodott Panni.
- Tudod kislány, van egy labdákat termő fa, az Égigérő - szikla tetején. Azt kértem, hogy arról a fáról hozzanak nekem, egy gyönyörű, piros labdát.
Panni felvidult. – Szerintem ott megtaláljuk a szüleidet! Tudod, merre kell menni? – kérdezte.
- Tudom – mosolygott a kis egyfejű.
- Akkor menjünk! – kiáltotta a kislány.

El is indultak nyomban, a kissárkány mutatta az utat. Nem jutottak még messzire, amikor meglátták a kissárkány anyukáját egy sárkánycsapdában. Szerencsére Panni könnyen ki tudta szabadítani, csak a csomót kellett kioldania. A kissárkány boldogan ugrott anyukája nyakába.
- Anya, anya, de jó, hogy megtaláltalak – mondta.
Mostantól gyorsabban haladtak, mert Panni felült a sárkánymama hátára, és máris repültek a sziklacsúcs felé.
Már messziről látták, hogy a sárkány beszorult két szikla közé. Gyorsan odarepültek, és a sárkányanyuka megpróbálta kiszabadítani a párját, de nem boldogult a sziklákkal, egyedül kevés volt hozzá.

Ekkor szikrázni kezdett Panni virágján a piros szirom, a kislány gyorsan meg is dörzsölte, és nyomban hatalmas ereje lett a neki is. A sárkányanyuka az egyik sziklát húzta, Panni a másikat, és máris kiszabadult sárkányapuka a fogságból. Ezt követően sárkánymama átrepült a sziklacsúcs felett leszedett a fáról egy piros labdát a kissárkánynak, egy rózsaszínt pedig Panninak. Ezután visszarepültek a sárkányrétre, ahol Panni még egyet labdázott a kissárkánnyal, majd elköszönt a sárkánycsaládtól, megforgatta a virágját és a labdájával együtt visszament a kertjükbe.